2018. november 4., vasárnap

Mi az intelligens tervezés elmélete?



Az intelligens tervezés elmélete azt állítja, hogy az összetett, információgazdag biológiai szervezetek intelligens okokkal magyarázhatók, és ezek az okok empirikusan érzékelhetők. Bizonyos biológiai tulajdonságok azért haladják meg a darwini véletlenszerűség magyarázatát, mert a tervezettség nyomai tapasztalhatók rajtuk. Mivel logikailag a tervezés intelligens tervezőt feltételez, a tervezettség megjelenése a tervező bizonyítékaként kerül említésre. Három alapvető tétel alkotja az intelligens tervezés elméletét: 1) az egyszerűsíthetetlen komplexitás, 2) a specifikált komplexitás, és 3) az antrópia-elv.


Az egyszerűsíthetetlen komplexitás meghatározása: „…olyan rendszer, amely több jól összeillő, egymással kölcsönhatásban lévő és az alapfunkció ellátásához hozzájáruló részből épül fel, és amelyben bármely rész eltávolítása lényegében a funkcionalitás megszűnéséhez vezet.” Lefordítva: az élet összefonódó részekből épül fel, amelyek hasznos működése egymástól függ. Egy új rész kifejlődése magyarázható véletlen mutációval, de a rendszer működéséhez szükséges alaprészek párhuzamos fejlődése nem. Például az emberi szem egy egyértelműen nagyon hasznos rendszer. A szemgolyó, a szemideg vagy a látókéreg nélkül egy véletlen mutálódott, tökéletlen szem akadályozná a faj fennmaradását, és ezért a természetes szelekció folyamata megszűntetné azt. A szem csak akkor hasznos rendszer, ha az összes része jelen van, és egy időben megfelelően működik.

A specifikált komplexitás az a nézet, amely szerint mivel specifikált (meghatározott) komplex minták találhatók a szervezetekben, létrejöttükben szerepet kellett kapnia valamiféle irányításnak. A specifikált komplexitás tétele szerint lehetetlen, hogy komplex minták véletlenszerű folyamatokból jöjjenek létre. Például előfordulhat, hogy ha egy terembe összezárunk száz majmot száz számítógéppel, akkor néhány szót vagy még esetleg egy mondatot is begépeljenek a majmok, de semmiképpen sem tudnának egy Shakespeare-i színdarabot megírni. És mennyivel komplexebb az élet egy Shakespeare-i színdarabnál?

Az antrópia-elv szerint a földi élet létezéséhez a világmindenséget „finomhangolni” kellett. Ha a föld légkörének összetétele akár csak csekély mértékben is megváltozna, akkor sok faj nagyon gyorsan kihalna. Ha a föld néhány kilométerrel közelebb vagy távolabb lenne a naptól, akkor szintén sok faj halna ki. Az élet létezése és fejlődése olyan sok változó tökéletes összhangjától függ, hogy lehetetlen, hogy mindez koordináció nélkül, véletlenszerűen jöjjön létre.

Míg az intelligens tervezés elmélete nem kívánja azonosítani az intelligencia forrását (legyen az Isten, földönkívüliek vagy valami más), az intelligens tervezés elméletét vallók túlnyomó többsége teista. A biológiai világban megjelenő tervezést Isten léte melletti bizonyítékként értékelik.

Van ugyanakkor néhány ateista, aki noha nem tudja figyelmen kívül hagyni a tervezettség erős bizonyítottságát, de azért nem hajlandó elismerni a Teremtő Isten létezését. Ők arra hajlanak, hogy a bizonyítékok szerint a földet egy földönkívüli faj termékenyítette meg. Persze, nem firtatják a földönkívüliek eredetét, tehát hiteles válasz nélkül az eredeti kiindulóponthoz érkeznek vissza.

Az intelligens tervezés elmélete nem ugyanaz, mint a bibliai teremtéselmélet. A két álláspont között lényeges eltérés van. A Biblia teremtéselmélet hívei azzal kezdik az érvelésüket, hogy a Biblia teremtésről szóló beszámolója helytálló és hiteles, a földi életet egy intelligens erő — Isten — tervezte. Ezután a természeti világban keresnek ennek alátámasztására bizonyítékot. Az intelligens tervezés elméletét pártolók a természeti világból indulnak ki, és így érkeznek el arra a megállapításra, hogy a földi életet egy intelligens erő tervezte (bárki is legyen az).
(forrás: gotquestions.org)

Az élet formái nem jöhettek létre felsőbb irányítás nélkül - videó
Hogyan vezettek a tudományos ismeretek egy tudós életében az evolúcióelmélet elvetéséhez? 
Dr. Jeszenszky Ferenc fizikus előadása 
forrás:ertelmes