Mindezt Mátyássy Gábor, az ismert képzőművész mondta Hatvanban, az Ady Endre Könyvtár aulájában megrendezett tárlat megnyitóján, a termet zsúfolásig megtöltő publikum előtt. Az alkotások megteremtője ott állt mellette. Szolid, középkorú hölgy a művész. Igaz, korról illetlenség beszélni a szebbik nem képviselőinek esetében. Ám most engedtessék meg ez a kivétel, hiszen a festőnőnek ez az első kiállítása. Nem is olyan rég még eszébe sem jutott, hogy ecsetet fogjon, aztán jött egy éjszaka, amely gyökeresen megváltoztatta az életét.
Éjszakai átalakulás
- Életem folyamán nagyon sok változáson, érzelmi válságon mentem keresztül, és úgy érzem, hogy mindez elősegítette kibontakozásomat - mondja magáról Godáné Nagy Katalin, a képek festője.
Hajdúsámsonban született és tizenhárom éves korától Gyöngyösön lakik. Áruforgalmi szakterületen szerzett diplomával adminisztratív vezetőként dolgozott, majd biztosítási ügynökként is tevékenykedett. Férjhez ment, majd elvált, így tizenhat éve egyedül él. A kilencvenes évek elején ismerkedett meg az ezotériával, s ez döntően befolyásolta élete alakulását.
A fordulópont két és fél éve következett be. Akkor egy zaklatott éjszaka után úgy érezte, ecsetet kell fognia, hogy megfesse mindazt, amit belülről lát.
- Látnoki képességem fiatal koromtól kísért, de az utóbbi években vált számomra nyilvánvalóvá, hogy láthatóvá tehetem azt a világot, melyet csak kevesen láthatnak. Ezt ma már egyfajta feladatomnak érzem. Két éve festek intenzíven. A motívumok elemi erővel törnek bennem a felszínre, mindegyik más és más indíttatású.
A lélek rezdüléseit mutatják be, a lelki állapotot és a fényt, mely mindannyiunkat éltet - mondja képei közelében, majd hozzáteszi: - Szeretném, ha ezek a képek szemet és lelket egyaránt gyönyörködtetnének. Szeretném, ha a képeket szemlélve minél többen érzékelnék a bennünket körülvevő tiszta, szeretetteljes világot.
A kígyó éve
Mátyássy Gábor arról beszélt, hogy a kínai naptár szerint néhány napja kezdődött a kígyó éve, amely egy bennünket negatív égi hatásokkal sújtó időszaknak vet véget. A kígyó évében valamennyiünkre a pozitív égi energiák meghatározó ereje hat majd. Az effajta energiák befogadásához segíthetnek hozzá a kiállított képek.
Mátyássy fél éve látta először Godáné Nagy Katalin alkotásait. Azt mondja, a legteljesebb lelki békében távozott a képek mellől. Godáné festményeinek ez a hatásuk.
A festőnő a színek mestere.
Sokszor dolgozik hajnalban,' közvetlenül az ébredést követően. Akkor még nagy hatással van rá az éjszaka. Mint mondja, olyankor a belső hatások szabadon jönnek elő, ösztönszerűen mozgatják az ecsetet, belső erők vezetik a kezét. A képek ezt a sajátos lelkivilágot tükrözik, ám ugyanakkor meghitt nyugalmat árasztanak a szemlélődő számára.
Godáné Nagy Katalin kezdetben temperával dolgozott, később akrilra váltott. Nem véletlenül - mondja a műértő tárlatnyitó -, hiszen ez a technika tudja a legjobban követni a gondolati áramlásokat, anélkül, hogy a kép elemei szétfolynának. A művekben a fátyolszerű, kontúrmentes megjelenítés a jellemző, ám a színkompozíciókban a figyelmesebb szemlélő fellelheti a rejtett, ám mégis jól kivehető alakokat. A környezet és lelkivilágunk kölcsönhatása olvasható ki a képekből, hiszen ha akarnánk sem tudnánk mentesülni a bennünket körülvevő környezetünktől. A körülöttünk érzékelhető világ határozza meg mindennapjainkat, átformálva az életünket is.
A publikum dönt
Godáné Nagy Katalinnak ez az első tárlata. így hát próbatétel is ez, hiszen a képek most vizsgáznak először a széles nyilvánosság előtt. A festőasszony eddig jobbára csak stúdiómunkát folytatott, mint mondja, elsősorban saját magának festett. Belső világát akarta így megeleveníteni, egyfajta naplóként használva a vásznat. Mindegyik kép külön feljegyzés.
- Ezért is válok nagyon nehezen meg a képektől - magyarázza. - Most, hogy lekerültek a lakásom faláról, üresnek, elhagyatottnak érzem az otthonom. Alig várom, hogy visszavihessem a képeket.
A tárlatnyitóra megtelt a könyvtár aulája. Sokan eljöttek Gyöngyösről is, így a jelek szerint van már híre Godáné Nagy Katalin munkáinak. Úgy tűnik, a publikum befogadja képeit.
Az első nyilvános kritikára vállalkozó Mátyássy Gábor a megnyitón arról beszélt, hogy a festőnő alakformálása, szín- és fényharmóniája, összhangalkotási készsége a korosabb mestereket is főhajtásra késztetné. A szemlélődés után a képek nem tűnnek el nyomtalanul, hanem ott maradnak a lelkünkben, hatásuk még sokáig érződik.
Mindezek szép szavak, ám ha a publikumnak más a véleménye, akkor üresen csengenek. De mindettől a hatvani tárlaton nem kellett tartani, hiszen a képek megfelelő befogadókra találtak, a szemlélődök fogékonynak mutatkoztak a képekből érkező üzenetek vételére.
Mindennapok vonásai
A festőasszony azt mondja, hogy időnként kell az effajta megmérettetés az embernek. Ki kell állni a közönség elé, hiszen csakis így mérhető le, hogy az ember azt valósítja-e meg, amit akar. Persze, azon már túl van, hogy a festés abbahagyása szóba kerülhet, hiszen az önkifejezésnek e formájáról már nem mondhat le. A technikát, a színek megkomponálását viszont tovább lehet tökéletesíteni, hiszen minél jobban elmerül az alkotó a festészet világában, annál jobban rádöbben, hogy mennyi még a tanulnivalója.
Godáné Nagy Katalin szívesen beszélget az emberekkel. Azt mondja, megfelelő környezetben tanácsokat is tud adni, jövőlátásra, sorselemzésre is vállalkozhat. Mindezt nem lehet a festészettől elvonatkoztatni, hiszen az emberi sors is apró, képzeletbeli ecsetvonásokból rakódik össze. Ezek a vonások mindannyiunk életében ott vannak, de nem mindenki előtt állnak össze látható képpé. Vannak viszont avatottak, akik érzékelik a mások által felfoghatatlan részleteket is. A festőasszony a jelek szerint közéjük tartozik.
Forrás. Heves Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
Godáné Nagy Katalin - videó
Forrás: Gyöngyösi TV