Képesek
vagyunk-e felnőttként új neuronokat előállítani? Sandrine Thuret idegtudós azt
mondja, igen, és tudományos, valamint gyakorlati tanácsokkal lát el bennünket
azzal kapcsolatban, hogyan segíthetünk agyunknak a neurogenezisben — javítani a
hangulatunkat, fokozni az emlékképződést és megelőzni az öregedéssel járó
hanyatlást.
Felnőttként képesek vagyunk-e új idegsejteket
létrehozni? Még mindig van némi zavar ezzel a kérdéssel
kapcsolatban, mivel ez egy eléggé új kutatási terület.
Sandrine Thuret idegtudós
Például mikor egyik onkológus kollégám, Robert azt
mondta nekem: "Sandrine, ez furcsa. Néhány
páciensem, akiknek azt mondták, hogy meggyógyították a rákját, a
depresszió tüneteit mutatja.” Azt válaszoltam neki: "Nos,
az én szempontomból ennek van értelme. A
gyógyszer, amit a betegeknek adsz rákos sejtek szaporodásának gátlására, gátolja
az agyukban az új idegsejtek képződését is.” Robert
úgy nézett rám, mintha őrült lennék, és így szólt: "De
Sandrine, ezek felnőtt páciensek — a felnőttekben nem nőnek új idegsejtek.” Legnagyobb
meglepetésére így válaszoltam: "Hát, valójában mégis nőnek.” Ezt a
jelenséget neurogenezisnek hívjuk. [Neurogenezis] Robert
nem idegtudós, és amikor ő járt orvosi egyetemre , nem
tanították, amit most már tudunk, hogy a felnőtt agy képes új idegsejteket
létrehozni. Így Robert, amilyen jó orvos, be
akart jönni a laboromba, hogy egy kicsit jobban megértse a témát. És én
elvittem őt egy kirándulásra az agy neurogenezissel kapcsolatos legizgalmasabb
területére, és ez a hippokampusz. Ez a
szürke képlet az, az agyvelő közepén. Már
régóta tudjuk, hogy fontos a tanulás, az emlékezés, a hangulat
és az érzelmek szempontjából. Azt azonban csak mostanában tudtuk meg, hogy
a felnőtt agy azon egyedi struktúráinak egyike, ahol
új idegsejtek képződhetnek. Ha a hippokampuszból készült metszetet kinagyítjuk, amit
itt kék színben látnak, az egy újonnan létrejött idegsejt egy felnőtt
egér agyában. Az emberi agyat illetően Jonas
Frisén kollégám a Karolinska Intézetben úgy
becsülte: naponta 700 új idegsejtet hozunk létre a
hippokampuszunkban. Talán azt gondolják, hogy ez nem túl sok a
meglévő milliárdnyi idegsejtünkhöz képest. Azonban
50 éves korunkra teljesen kicseréljük az e struktúrában velünk
született idegsejteket a felnőttkorban képződöttekkel. Szóval
miért fontosak az új idegsejtek, és mi a feladatuk? Először
is, tudjuk, hogy fontosak a tanulás és az emlékezés szempontjából. A
laborban kimutattuk, hogy ha gátoljuk a felnőtt agy azon képességét, hogy
új idegsejteket hozzon létre a hippokampuszban, akkor
bizonyos emlékezési képességeket is gátolunk. Ez
különösen új és igaz a térlátással kapcsolatban — így
például, hogy miként tájékozódunk a városban. Még
mindig sokat tanulunk, és a idegsejtek nemcsak a memóriakapacitás miatt
fontosak, hanem a memória minősége miatt is. Segítségünkre
vannak abban is, hogy időpontot kapcsoljunk az emlékeinkhez, és
segítenek megkülönböztetni a nagyon hasonló emlékeket, mint például, hogy
miként találjuk meg a bicajunkat, amit az állomás parkolójában szoktunk hagyni, egyik
nap itt, másik nap kicsit arrébb. Robertnek ennél is érdekesebb az a
kutatás, amelyet a neurogenezis és a depresszió területén végzünk. A
depresszió egyik állatmodelljében csekélyebb neurogenezist tapasztaltunk. Ha
antidepresszánsokat adunk be, akkor fokozzuk új idegsejtek képződését, és
csökkentjük a depresszió tüneteit, így egyértelmű kapcsolatot mutattunk ki a
neurogenezis és a depresszió között.
Emellett, ha gátoljuk a
neurogenezist, akkor az antidepresszáns hatékonyságát is
lerontjuk. Robert ekkor megértette, hogy
nagy valószínűséggel a betegei azért szenvednek depresszióban az
után is, hogy kezelték a rákjukat, mert a rákgyógyszer gátolta új idegsejtek
képződését. És időbe telik olyan új idegsejteket létrehozni, amelyek
normálisan működnek. Tehát, összességében úgy gondoljuk, már van elég
bizonyítékunk, hogy kimondjuk: a neurogenezis a kiválasztott
célpont, ha az emlékképződést vagy a hangulatot akarjuk
javítani, sőt akkor is, ha az öregedéssel vagy a stresszel
együtt járó hanyatlást akarjuk megelőzni. Tehát
a következő kérdés ez: tudjuk-e irányítani a neurogenezist? A
válasz az, hogy igen. Most pedig egy kis vetélkedőt játszunk. Felsorolok
néhány viselkedést és tevékenységet,
s önöknek meg kell mondaniuk, mit
gondolnak róluk: fokozzák vagy csökkentik a neurogenezist? Készen
állnak? Rendben, kezdjük. Szóval,
mit gondolnak a tanulásról? Fokozza? Igen. A
tanulás fokozza ezeknek az új idegsejteknek a képződését. És a
stressz? Igen, a stressz a hippokampuszban az új
idegsejtek keletkezését csökkenti. Mi a helyzet az alvásmegvonással? Valóban,
csökkenti a neurogenezist. És a szex? Nahát! (Nevetés) Igen,
igazuk van, ez fokozza új idegsejtek keletkezését. Habár
minden az egyensúlytól függ. Nem akarunk olyan helyzetbe kerülni, (Nevetés) amikor
a túl sok szex alvásmegvonáshoz vezet. (Nevetés) Mi a
helyzet az öregedéssel? A neurogenezis sebessége folyamatosan csökken,
ahogy öregszünk, de még mindig jelen van. És
végül mit gondolnak a futásról? Ezt önökre bízom, döntsék el maguk. Ez az
egyik első tanulmány, amelyet az egyik mentorom, Rusty Gage végzett a
Salk Intézetben. Kimutatta, hogy a környezet hatással lehet új
idegsejtek keletkezésére. Itt egy metszet egy egér hippokampuszából, amelynek
a ketrecében nem volt futókerék. A kis fekete pontok a leendő új idegsejtek. És
most egy olyan egér hippokampuszából származó metszetet látnak, amelynek
ketrecében volt futókerék. Látható az új leendő idegsejtet jelző
fekete pontok tömeges növekedése. Tehát a tevékeny életmód hatással van a neurogenezisre,
de ez még nem minden. Amit eszünk, az is befolyásolja a
hippokampuszban új idegsejtek képződését. Itt
van egy étrendminta — olyan tápanyagokból, amelyekről kimutatták, hogy
hatékonyak. Most csak néhányat emelek ki: a
20‒30 százalékos kalóriacsökkentés fokozza a neurogenezist. Az
időszakos koplalás — az étkezések közötti idő növelése — fokozza
a neurogenezist. A flavonoidok bevitele, melyek
az étcsokoládéban vagy az áfonyában találhatók, fokozza
a neurogenezist. Az omega-3 zsírsavak, melyek
zsíros halakban, pl. lazacban találhatók, fokozzák
új idegsejtek keletkezését. Ezzel ellentétben a magas telítettzsír-tartalmú
étrend negatívan hat a neurogenezisre. Az
etanol — az alkoholfogyasztás — csökkenti a neurogenezist. Azonban
nincs minden veszve: a vörösborban található rezveratrolról
kimutatták, hogy elősegíti az új idegsejtek fennmaradását. Ha
legközelebb vacsorára mennek, érdemes lehet ezért a feltételezhetően
"neurogenezis-semleges” italért nyúlni. (Nevetés) És
végezetül engedjék meg, hogy rámutassak az utolsóra, egy
furcsaságra. A japán csoportokat lenyűgözi az élelmiszerek
textúrája, és kimutatták, hogy a puha ételek rontják a
neurogenezist, ellentétben a pépesítést — rágást — igénylő,
illetve a ropogós ételekkel. Ezekhez az adatokhoz, ahol
a sejtek szintjén kell kutatni, állati modellek útján jutottunk. Ezt
az étrendet azonban az emberi résztvevőknek is adtuk, és azt láttuk, hogy
ez a diéta ugyanolyan irányban módosítja a memóriát és a hangulatot, ahogy
a neurogenezist, azaz: a kalóriamegszorítás növeli a
memóriakapacitást, míg a magas zsírtartalmú étrend súlyosbítja a
depresszió tüneteit — szemben az omega-3 zsírsavakkal, amelyek fokozzák
a neurogenezist, és segítenek csökkenteni a depresszió tüneteit
is. Szóval azt gondoljuk, hogy az étrend mentális
egészségre, memóriára és hangulatra gyakorolt hatását a
hippokampuszban keletkezett új idegsejtek közvetítik. És
nemcsak arról van szó, mit eszünk, hanem az étel textúrájáról és arról is, hogy
mikor esszük és mennyit eszünk belőle. Ami a
neurogenezissel foglalkozó idegtudósokat illeti — jobban
meg kell értenünk ezeknek az új idegsejteknek a feladatát, és
hogy mivel szabályozhatjuk a fennmaradásukat és a képződésüket. Arra
is rá kell jönnünk, hogyan védjük meg Robert betegeinek a neurogenezisét. Ami
önöket illeti — a felelősséget saját neurogenezisükért — önökre bízom. Köszönöm. (Taps) Margaret
Heffernan: Fantasztikus kutatás, Sandrine. Mint
mondtam, megváltoztattad az életem —, most
már sok áfonyát eszem. Sandrine Thuret: Nagyon jó. MH:
Igazán érdekel a futás témája. Muszáj futnom? Vagy
valójában csak az aerob testmozgásról van szó, amely
oxigénnel látja el az agyat? Lehet bármilyen intenzív mozgás? ST:
Jelen pillanatban nem igazán tudjuk megmondani, hogy csak maga a
futás-e a fontos, de azt gondoljuk, hogy bármi, ami valóban fokozza
a termelődést — vagy áramoltatja a vért az agyban, hasznos. MH:
Szóval nem kell vennem futókereket az irodámba? ST:
Nem! MH: Micsoda megkönnyebbülés! Csodálatos. Sandrine
Thuret, nagyon köszönjük. ST: Köszönöm, Margaret.
(forrás: ted.com)
Sandrine Thuret:
Képesek vagyunk új idegsejteket termelni - videó
