A Fóton élő Ágica tízéves, iskolába jár. Színésznő szeretne lenni. Szülei, az ezotéria iránt érdeklődő és azzal foglalkozó családja addig is óvják veleszületett képességét, amelynek segítségével közvetíti meghalt családtagjai üzenetét a túlvilágról.
– Ágica képességeire már akkor felfigyeltünk, amikor beszélni kezdett. Olyan dolgokról számolt be, amelyekről nem lehettek közvetlenül megélt élményei. A legnagyobb meglepetést azzal váltotta ki, hogy azt mondta: ismeri, látja a családi tragédia áldozatait. Az öcsém egy szerelmi csalódás miatt öngyilkos lett, még Ágica születése előtt. Nem sokkal utána az apám is meghalt. Ágica tőlük hozott rendszeresen üzeneteket, anélkül, hogy tudta volna, milyen világok összekötője lett – mesélte a Borsnak a kislány édesanyja.
A családban a mai napig sokat beszélgetnek. Nem csak a halott családtagokról, hanem az élet hétköznapi eseményeiről is. A kislány számára természetes, hogy részt vesz ezekben a beszélgetésekben, és elmondása szerint álmában kapja az üzenetet a túlvilágról. Látja meghalt rokonait, leírja külsejüket, és olyan történeteket idéz fel, amelyeknek nem lehetett a részese.
– A testvérem halála után sokáig kerestük a házban a gyűrűjét, de senki nem tudta, hol lehet. A kislányom megmondta: a padláson, az íróasztal fiókjában van elrejtve. Ott volt – elevenítette fel a hátborzongató történetet Erika.
Az édesanya elmondása szerint, Ágica kisebb korában többet beszélt a másvilági rokonokról, mindig élőként említve őket. Most már, közeledve a kiskamaszkorhoz, kevesebbszer fedezik fel rajta a közvetítő szerepét, jobbára akkor, ha valamilyen cselekedete megítélésekor elmondja, hogy erről mit gondol a túlvilági papa. Róla is mindig jelen időben, jelenlévőként beszél.
Ágica családjában van egy erős érdeklődés az ezotéria iránt. Sem elnyomni, sem felnagyítani nem akarják a képességeit, amelyekkel az iskola sem tudna mit kezdeni. Úgy gondolják, ez a tudása megmarad, ha nem nevelik ki belőle, és nem legyintenek rá, ha mesélni kezd.
– Szívesen járnánk olyan közösségbe, ahol helyes mederben ápolnák ezt a képességét, de az iskolák nagyon materiális alapokon nevelik a gyerekeket. Azt viszont a jelenlegi általános iskolájában is észrevették, hogy Ágica érzelmi világa gazdagabb a kortársainál, és amikor verset szaval, azt mélyen átérzi, és valósággal eljátssza – közvetíti a költő gondolatait. Ezt a veleszületett képességét így gondozza, ugyanúgy szándék és cél nélkül, mint ahogyan kiskorában határozottan állította: beszél azokkal a rokonokkal, akiket személyesen nem ismerhetett – mondta büszkén a kis szellemlátó anyukája.
– Ágica képességeire már akkor felfigyeltünk, amikor beszélni kezdett. Olyan dolgokról számolt be, amelyekről nem lehettek közvetlenül megélt élményei. A legnagyobb meglepetést azzal váltotta ki, hogy azt mondta: ismeri, látja a családi tragédia áldozatait. Az öcsém egy szerelmi csalódás miatt öngyilkos lett, még Ágica születése előtt. Nem sokkal utána az apám is meghalt. Ágica tőlük hozott rendszeresen üzeneteket, anélkül, hogy tudta volna, milyen világok összekötője lett – mesélte a Borsnak a kislány édesanyja.
A családban a mai napig sokat beszélgetnek. Nem csak a halott családtagokról, hanem az élet hétköznapi eseményeiről is. A kislány számára természetes, hogy részt vesz ezekben a beszélgetésekben, és elmondása szerint álmában kapja az üzenetet a túlvilágról. Látja meghalt rokonait, leírja külsejüket, és olyan történeteket idéz fel, amelyeknek nem lehetett a részese.
– A testvérem halála után sokáig kerestük a házban a gyűrűjét, de senki nem tudta, hol lehet. A kislányom megmondta: a padláson, az íróasztal fiókjában van elrejtve. Ott volt – elevenítette fel a hátborzongató történetet Erika.
Az édesanya elmondása szerint, Ágica kisebb korában többet beszélt a másvilági rokonokról, mindig élőként említve őket. Most már, közeledve a kiskamaszkorhoz, kevesebbszer fedezik fel rajta a közvetítő szerepét, jobbára akkor, ha valamilyen cselekedete megítélésekor elmondja, hogy erről mit gondol a túlvilági papa. Róla is mindig jelen időben, jelenlévőként beszél.
Ágica családjában van egy erős érdeklődés az ezotéria iránt. Sem elnyomni, sem felnagyítani nem akarják a képességeit, amelyekkel az iskola sem tudna mit kezdeni. Úgy gondolják, ez a tudása megmarad, ha nem nevelik ki belőle, és nem legyintenek rá, ha mesélni kezd.
– Szívesen járnánk olyan közösségbe, ahol helyes mederben ápolnák ezt a képességét, de az iskolák nagyon materiális alapokon nevelik a gyerekeket. Azt viszont a jelenlegi általános iskolájában is észrevették, hogy Ágica érzelmi világa gazdagabb a kortársainál, és amikor verset szaval, azt mélyen átérzi, és valósággal eljátssza – közvetíti a költő gondolatait. Ezt a veleszületett képességét így gondozza, ugyanúgy szándék és cél nélkül, mint ahogyan kiskorában határozottan állította: beszél azokkal a rokonokkal, akiket személyesen nem ismerhetett – mondta büszkén a kis szellemlátó anyukája.
(forrás: borsonline.hu)
