2020. április 18., szombat

Hatással lehet ránk az előző életünk?


Amennyiben elfogadjuk azt a tényt, hogy nem csak egyszer élünk és nem is kizárólag ebben a formában, akkor kijelenthetjük, hogy igen. Az előző életünket vagy életeinket többnyire hipnózissal érhetjük el és csak abban az esetben, ha az alany hipnotizálható. Sajnos előfordulhat, hogy valaki nem az, így neki legfeljebb álomképekben lehetnek felvillanásai az előző életéből. Ezeket viszont nem könnyű megkülönböztetni az álomtól, esetleg az adhat támpontot, ha élesebben, valahogy valóságosabban látjuk az álom adott részletét.


Hipnózis esetén fokozatosan viszik vissza a hipnotizáltat a születése pillanatáig, majd utána „átlépnek” az előtte lévő időszakba. Gondoljunk csak bele azokba a dolgokba amelyektől ösztönösen félünk, esetleg taszítanak minket. A hipnotizáltak, akik féltek a magasságtól bizonyos esetekben előző életükben a magas helyekhez kapcsolódóan vesztették életüket. Ugyan ez elmondható a víziszonnyal, sebességtől való rosszulléttel kapcsolatban, vagy említhetnénk még a bezártság érzetet és más félelmeket.

Nem csak a félelmeinket hozzuk magunkkal az előző életünkből, de bizonyos képességeket, készségeket is. Különleges vonzódásunk az irodalomhoz, művészetekhez, építészethez, sporthoz stb. mind jöhetnek odaátról is. Gondoljunk csak bele mikor azt mondjuk valakire, hogy „vele született tehetsége van” valamihez. Egy asszony, aki átélte a klinikai halál állapotát, egészen eljutott a túlvilág édeni részére, ahol a parkban és a fák alatt embereket látott ülni könyvekkel. Az ideiglenes kísérője azt mondta neki, hogy azok az emberek mos tanulnak, hogy a a Földre leszületve kiváló képességű emberekké váljanak és segítsék az emberi társadalmat.

Van még egy harmadik dolog, ami velünk érkezhet az újjászületésünk alkalmával, de csak életünk későbbi szakaszában találkozunk vele. Ez pedig bizonyos érzelmek jelenléte.


Legyen szó mindent elárasztó szerelemről, ami élethosszig tart vagy az ellentétéről, a sikertelen kapcsolatokról. Ha ezen a téren az előző életünkben nem boldogultunk, akkor érdemes mindent megtenni azért, hogy változás álljon be különben elképzelhető, hogy ez a probléma velünk marad odaát is és a következő életünkben. Konfliktusokkal is visszatérhetünk, hiszen számos beszámoló létezik olyan esetekről, amelyekben az áldozat reinkarnálódva azonosította korábbi gyilkosát. Ne feledjük egy percre sem: az élet a problémák megoldásáról szól, hogy hogyan találjuk meg a megoldáshoz vezető utat akár egyedül, akár segítséggel. A túlvilág és az előző életünk/életeink tehát több nyomot is hagynak bennünk, mint amennyire gondolnánk.
   
        A reinkarnálódott áldozat visszatérése

A következő beszámoló török eredetű, de mindenképpen érdekes. Semih Tutusmus Törökországban született, Hatay tartományban. A szüleit Ali és Karanfil Tutusmusnak hívták. Két nappal Semih születése előtt Ali feleségének különös álma volt. Egy Selim nevű emberről álmodott, akit közelről fejbe lőttek és néhány nap után belehalt a sérülésébe. Álmában a férfi arca vérrel volt borítva és azt mondta, hogy a lövés a fülét érte, valamint azt is, hogy az álmodóval fog maradni. A nő nem találkozott soha az álmában látott Selimmel, csak környékbeli pletykákat hallott egy korábban fejbe lőtt férfiról. Viszont a férje Ali, jól ismerte az áldozatot.
Az asszony gyermeke Semih komoly halláskárosodással született, a jobb füle helyén csak egy csonk jött létre. 

Semih Tutusmus

Selim Fesli Törökország nyugati részén Hatun Köy faluban művelte apró földjét. A napi munka után nagyon elfáradt és ledőlt egy kicsit, elképzelhető, hogy el is aludt mielőtt otthagyta a földjét és hazament volna. A szürkület beköszöntével Selim egyik szomszédja Isa Dirbekli, aki éppen arrafelé vadászott, összekeverte a fűben mocorgó Selimet egy nyúllal és közelről fejbe lőtte. Miután hallotta a kiáltást, odaszaladt megnézni és akkor szembesült vele, hogy mit tett. Páni félelmében elszaladt a helyszínről, később a bíróságon ezt azzal indokolta, hogy félt attól, hogy Selim gyermekei bosszút állnak rajta a történtek miatt. A bíró hihetőnek találta a történetet és ezért csak két évet kellett Isa-nak börtönben töltenie.

Miután a kis Semih képes lett beszélni, azt állította, hogy ő Fesli reinkarnációja. Négy éves volt, mikor találkozott a nem messze lakó Fesli özvegyével, aki megerősítette a fiú által elmondott történetet. Azonban Semih tagadta, hogy vadászbaleset volt. Igazi indokként azt hangoztatta, hogy az előző életében az öszvére Isa földjén legelt és ezen összevesztek, ez volt a gyilkosságot kiváltó ok. Miután Isa lelőtte Feslit, odament hozzá és a szájába köpött. Más részletekkel is beszámolt a kis Semih. Az özvegy házában egy sarokban lévő kosárra mutatott és azt mondta, „Ezt én vettem neked, és még mindig ott tartod ahová én tettem.” Semih a szülei tiltása ellenére többször visszasétált korábbi életének helyszínére, ahol az előző családja mindig szívesen fogadta.

Isa-t miután kiengedték a börtönből, új szakma után nézett és utcai italárusítással kezdett foglalkozni. Mikor Semih észrevette Isa-t, köveket kezdett dobálni felé és utána ez mindig megtörtént ha látta Isa-t. Nem felejtette el gyilkosát az előző életéből.


17 éves korában Semih bevonult katonának, ahol mesterséges fület helyeztek fel neki. Mivel Semih haragja Isa iránt az évek elteltével sem változott, ezért Dr. Ian Stevenson  (ő írta meg ezt a történetet) – török barátja, Resat Bayer elbeszélgetett a fiúval. Felvetette neki azt a lehetőséget, hogy ha bosszúból megöli Isa-t, akkor elképzelhető, hogy ő is reinkarnálódik és idővel megkeresi Semih-t. Ez pedig a végtelenségig folytatódhat életeken át. Semih ezután letett a bosszúról, de ha meglátta gyilkosát, mindig erős késztetést érzett arra, hogy kővel megdobálja.
Részletek: I. Stevenson- Where Reincarnation and Biology Intersect
(forrás:http://tulvilagrakeszulok.hu)

Kapcsolódó írás:
Megcáfolhatatlan bizonyítékot talált egy kutató a reinkarnációra: