Nagyobbá válik a meditálók agya
szemben a nem meditálókéval. A Harvard, a Yale és a MIT kutatói megtalálták
első bizonyítékát annak, hogy az agy fizikai struktúráját megváltoztatja a
meditáció. Az agyat vizsgálva kiderítették, hogy annak bizonyos területei, úgy
mint a figyelem és az érzékelés feldolgozás bemeneti oldaláért felelős területeknek
a megvastagodásával dicsekedhetnek a gyakorlott meditálók.
A szürkeállomány egy részében történt
megvastagodás az idősebb meditálóknál sokkal hangsúlyosabb, mint a
fiatalabbaknál, mindez azért érdekes, mert a kéregállomány a korral épp
elvékonyodni szokott. Ez arra enged következtetni, hogy a meditáció a
felnőtteknél elősegíti a kéreg formálhatóságát a tudatossági és az érzelmi
feldolgozás területein, mondta Sara Lazar a Harvard Medical School kutatás
vezetője. Ezek az eredmények egybecsengenek a korábban már zenészeknél és
zsonglőröknél megismertekkel. Azaz, hogy a zenészek agya a zenéért felelős
területen a zsonglőrök agya pedig a motoros működésért felelős területeknél
vastagodott meg. Mindez azt jelenti, hogy a felnőtt agy struktúrája ismételt
gyakorlás hatására meg tud változni.
Lazarék kutatásukban húsz meditáló és
tizenöt nem meditáló ember agyát hasonlították össze. Megjegyzendő, hogy a
sikeres meditálók megszokták a nem gondolkodást és azt, hogy a dolgokat ne
bonyolítsák az elméjükben.
A vizsgálat résztvevői átlagosan
negyven percet meditáltak naponta, némelyek csupán egy év óta, mások évtizedek
óta. A meditáció mélységét a lélegzetvétel lassulásával mérték. Kiderült, hogy
azoknak változott leginkább az agya, akik a legmélyebbre jutottak a meditációban.
Lazar összegzése szerint ebből az következik, hogy az agy szerkezete a
meditáció következtében változott meg, nem pedig azért mert magának az agy
szerkezetnek vastagsága vezetett el a meditációhoz.
Sara Lazar maga, tíz éve kezdett el
meditálni, mostanában heti háromszor végez befelé forduló meditációt. Eleinte
nem volt biztos benne, hogy működni fog, ám állítja, hogy határozottan előnyös
változásokat tapasztalt. Csökkent a stressz szintje, több lett a tiszta
gondolata, és a nehéz helyzetekben szükséges koncentráló képessége is javult.
Csapongó gondolatok féken
tartása
A meditáció bárhol, bármikor
gyakorolható. Azok, akik meditálnak, hamar rájönnek, hogy a fejükben lejátszódó
gondolatok folytonos áramlásában nagyon kevés lényegi rész van csupán. Lazar
ezt a következőképp kommentálja, a cél nem az, hogy kiürítsük a fejünket hanem,
hogy ne ragadjunk le az össze-vissza cikázó gondolatoknál. Például egy fontos
határidő esetén az emberek azon aggódnak, hogy nem fogják tudni azt tartani
vagy, hogy a végeredmény fog-e tetszeni a főnöknek.
Az ember meg tudja magát őrjíteni a
haszontalan „mi lesz ha” hozzáállással. Azonban ha a jelen pillanatra
fókuszálunk, arra, hogy mit kell tenni és épp most mi történik, akkor a stressz
jelentős része elpárolog. A gátló érzések átváltoznak motiváló érzésekké. A
vizsgálatokból kiderült az is, hogy nem túl nagy a szürkeállomány vastagodás
csupán négy-nyolcezred inchnyi. Azonban ez arányban áll azzal, hogy a személy
mióta végzi a meditációt, és azzal is, hogy milyen intenzíven végzi azt.
Természetesen számos alapkérdés vár
még megválaszolásra, például, hogy mi okozza a megvastagodást vagy, hogy a
meditáció következtében vajon több agysejt kapcsolódás jön-e létre és több vér
ér keletkezik-e, illetve, hogy a megvastagodott agy miként befolyásolja a
mindennapi magatartást. De kérdés az is, hogy a meditáció elősegíti-e a
megnövekedett kommunikációt az agy érzelmi és intellektuális része között.
Ezen kérdések megválaszolásához
szélesebb körű vizsgálatokra is szükség lesz, de már az eddigi eredmények is
igen bátorítóak, mondta Lazar. A kutatás vezetője hozzátette, hogy több embert
fognak majd a vizsgálatokba bevonni és többszörös vizsgálatnak alávetni. A
kutatásba bevont alanyoknak meg kell majd vizsgálni az agyát a meditáció
megtanulása előtt és azt követően is. Lazar kutató csoportja tervei szerint
elkövetkező vizsgálataik során fény derülhet a vastagodás funkciójára, és hogy
ez miként befolyásolja az érzelmeket és az értelmet a tudatosság és az
ítélőképesség tekintetében.
Lassuló öregedés?
Mivel a fentiekben említett befelé
figyelő meditáció ellensúlyozza az agy felszínének természetes vékonyodását,
jogosan merül fel a kérdés, hogy ennek szerepe lehet-e az öregedés lassításában
esetleg annak visszafordításában.
Lazar óvatos válasza szerint
eredményeikből az derül ki, hogy az agy egy piciny területének lassabb kéreg
vékonyodása feltételezheti, hogy a meditáció segíthet az agy némely területe
öregedésének lassulásában. Fontos felidézni, teszi hozzá a tudós, hogy a
szerzetesek és yogik ugyanazon betegségektől szenvednek, mint a legtöbb ember.
Ők is megöregednek és meghalnak. Azonban megnövekedett kapacitású figyelemnek
és memóriának örvendenek.
(forrás: http://tudatbazis.hu)
