A teremtés durva
szintjén az érzékek és tárgyaik kapcsolatából nem származik nagy öröm. Minél
finomabb szintjeit érzékeljük a teremtésnek, annál nagyobb örömöt tapasztalunk.
Amikor a beszéd szerve a Transzcendentális
Meditáció folyamatában egyre finomabb gondolatszinteket érzékel,
az átélt tapasztalat mindegyik szinten egyre vonzóbbá válik számára.
Maharishi Mahesh
Ahogyan a
tapasztalat mind vonzóbbá válik, a beszéd szerve egyre nagyobb boldogság megtapasztalására
lesz képes, míg végül a gondolat legfinomabb állapotának közvetlen
megtapasztalásakor képessé válik a relatív mezején elérhető legnagyobb
boldogság megtapasztalására is.
Amikor ez elme
túlhalad ezen a boldogságszinten is, és teljesen túllépi az érzéki észlelést,
az Abszolút tiszta boldogsága közvetlen tapasztalattá válik, s az elme teljesen
eggyé válik vele. Amikor ezután a Léttel teljes mértékben átitatott elme
visszatér a dologi tapasztalás mezejére, az érzék, amely a meditáció folyamata
során megízlelte a relatív területén tapasztalható legnagyobb boldogságot,
megőrzi a Lét tiszta boldogságával való átitatottságot, és elégedett marad. A
Lét transzcendentális tiszta boldogsága ekképpen kerül az érzékek birodalmába.
A művészet, mellyel
a Lét szintjét, az örök elégedettség szintjét az érzékek szintjére hozhatjuk, a
Transzcendentális
Meditáció művészete. Ez a művészet teszi lehetővé, hogy az érzékek
az érzékelés tárgyát elfogultságtól és előítéletektől mentesen tapasztaljuk.
Az elme így válik
képessé – az érzékelés finomabb szintjeinek kihasználásával – a teremtés
finomabb szintjeinek megtapasztalására. A tudatos elme általában csak az
érzékek durva szintjét használja. Az elméhez hasonlóan, amely, mint láttuk,
olyan, akár egy mély óceán, az érzékek síkjának is vannak mélyebb szintjei. A
meditációval az elme az érzékek legmélyebb szintjét kezdi megeleveníteni.
Ekképpen válik az
érzékelés teljes tartománya élővé. Az érzékek végül elérik forrásukat, és innen
mintegy beleolvadnak a transzcendentális abszolút Lét értékébe. A Transzcendentális
Meditáció rendszerével a Lét szintjét elhozhatjuk az érzékek
mezejére, és lehetővé tehetjük, hogy az érzékek teljes képességeiket kiaknázva
dolgozzanak, egyben mentesek maradjanak a tapasztalatok fogva tartó hatásától.
Ez a Lét művészete az érzék szintjén.
(Maharishi Mahesh
Yogi: A Lét tudománya és az Élet Művészete)
